Projekt NBW

NO BORDER WORDS

Projekt se ukvarja s skupnim izzivom spodbujanja medsebojnega razumevanja in sodelovanja v obmejni regiji. Partnerji ustvarjajo projekt NO BORDER WORDS za krepitev medsebojnega čezmejnega sodelovanja. V času, ko divjajo vojne na zunanjih mejah Evrope in se gradijo ograje na notranjih mejah, čezmejno sodelovanje ni le aktualno, temveč postaja nujna tema vsakdanjega razmišljanja in prakse.

A projekt egymás megértésének és az együttműködés elősegítésének közös kihívásával foglalkozik a határ menti régióban. A partnerek a NO BORDER WORDS projektet a határokon átívelő kölcsönös együttműködés erősítésére hozzák létre. Abban a korban, amikor Európa külső határain háborúk dúlnak, a belső határokon kerítések épülnek, a határon átnyúló együttműködés nemcsak aktuális, de akár a mindennapi gondolkodás és gyakorlat szükséges témájává is válik.

15. 6. 2024
Toti DCA Maribor (Maribor, SLO)

Likovna razstava: Slikar István Péter Balogh
Koncert: Neil Young Sétány (NYS)
Godba veteranov Štajerske

9. 8. 2024
Malom Látogatóközpont (Őriszentpéter, HU)

Likovna razstava: Aleksander Vukan

10. 8. 2024
Malom Látogatóközpont (Őriszentpéter, HU)

Literarna delavnica / srečanje literatov HU-SLO

14. 9. 2024
Toti DCA Maribor (Maribor, SLO)

Literarna delavnica / srečanje literatov SLO–HU

15. 06. 2024
Toti DCA Maribor (Maribor, SLO)

Kiállítás: Balogh István Péter festőművész
Koncert: Neil Young Sétány (NYS)
Godba veteranov Štejerske

09. 08. 2024
Malom Látogatóközpont (Őriszentpéter, HU)

Kiállítás: Aleksander Vukan festőművész

10. 08. 2024
Malom Látogatóközpont (Őriszentpéter, HU)

Irodalmi műhelytalálkozó HU-SLO

14. 09. 2024
Toti DCA Maribor (Maribor, SLO)

Irodalmi műhelytalálkozó SLO-HU

Kulturni center Maribor je več kot le založba. Je zasebni zavod z dolgoletno knjižno založbo, ki skozi različne oblike delovanja sega vse do konca 80-ih let. Ob tem pa knjižnemu založništvu dodaja tudi segment izdajanja glasbe. Je organizacija s hrbtenico, tradicijo ter podjetniškimi, kulturnimi in umetniškimi usmeritvami. Uspešno združuje želje avtorjev – umetnikov, entuziastov, podjetnikov in strokovnjakov, s pričakovanji bralcev in poslušalcev – kupcev kvalitetnih kulturnih produktov; pri tem pa ostaja zvesta svojemu poslanstvu: dvigovati kulturno zavest na lokalni in nacionalni ravni preko produkcije in distribucije kakovostnih knjižnih ter glasbenih del. Načelo delovanja Kulturnega centra Maribor so.p. je kvaliteta, hitrost in fleksibilnost. Osnovna ideja je širitev ljubiteljev branja in mreženje tistih, ki se z besedo ukvarjajo.

Kulturni center Maribor je Ministrstvo za kulturo na podlagi dosedanjega delovanja in kakovosti programov in projektov ocenilo za nevladno organizacijo v javnem interesu (obnovljeno v okvirju nove zakonodaje v letu 2018).

* * *

Sklad Őri Alapítvány deluje v Őrségu, na obmejnem območju Madžarske od leta 1993. V času delovanja je izvedel vrsto med seboj povezanih ali komplementarnih projektov na področju kulture, turizma in razvoja podeželja.

Sprožil je niz dogodkov, ki služijo kulturi skupnosti v regiji (umetniški festival Dnevi cvetenja 1994-2018, Razmišljujoče sobivanje 1995-96, Tradicionalne božične igre 1996-2001, Irski kulturni tabor 2000-2002, Poletni večeri Sedem travnikov 2001, Seveda, Stražna pokrajina! – ekološka razstava in sejem 2005-2017). Njegov največji kulturni dogodek je skupnosti festival “Sedem travnikov”, ustanovljen leta 2002, ki poteka vsako leto 10 dni, pri čemer sodeluje približno 20 naselij Stražne pokrajine. Od leta 2015 je “Sedem travnikov” certificiran kot evropski festival programa EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe).

Sklad Őri Alapítvány je v dosedanjem mnogoterem delovanju pridobil ustrezne kompetence na področju organiziranja umetniških programov, lokalnih kulturnih dogodkov, skupnostnih prostorov in spletnega komuniciranja, tako lahko svoje izkušnje s pridom uporabi tudi pri projektu NO BORDER WORDS.

* * *

Kulturális Központ Maribor co.p. több, mint egy címke. Magánintézmény, nagy múltú könyvkiadóval, amelynek különféle tevékenységei egészen a 80-as évekre nyúlnak vissza. Ugyanakkor a könyvkiadás mellé egy zenei szegmenst is hozzátesz. Hagyományosan vállalkozói szemléletű, kulturális és művészeti irányultságú szervezet. Sikeresen ötvözi a szerzők, művészek, vállalkozók és szakértők kívánságait az olvasók és hallgatók, a minőségi kulturális termékeket vásárlók elvárásaival; azonban továbbra is hűséges küldetéséhez: a kulturális tudatosság helyi és országos szintű felkeltése minőségi könyvek és zeneművek készítésével és terjesztésével. A Maribor Művelődési Központ működési elve a minőség, a gyorsaság és a rugalmasság. Az alap elképzelés az olvasás szeretetének terjesztése és a szóval foglalkozók hálózatépítése.

A Maribori Kulturális Központot a Kulturális Minisztérium korábbi teljesítménye és (az új jogszabály keretében 2018-ban megújult) programok és projektek minősége alapján közhasznú civil szervezetként minősítette.

* * *

Az Őri Alapítvány 1993 óta működik Magyarország határ menti térségében, az Őrségben. Fennállása

alatt számos, egymásra épülő, vagy egymást kiegészítő projektet hajtott végre a kultúra, a turizmus és a vidékfejlesztés területén.

A közösségi művelődést szolgáló rendezvények sorát indította el a térségben (Virágzás Napjai művészeti fesztivál 1994-2018, Gondolkodó együttlét 1995-96, Hagyományőrző Karácsonyi Játékok 1996-2001, Ír Kulturális Tábor 2000-2002, Hétrét Nyári esték 2001, Természetesen, Őrség! – öko kiállítás és vásár 2005-2017). A legnagyobb szabású kulturális rendezvénye a 2002-ben alapított „Hétrétország – a szerek és porták köztiválja”, mely évente 10 napon át zajlik, mintegy 20 őrvidéki település bevonásával. Hétrétország 2015-től az EFFE program (Europe for Festivals, Festivals for Europe) európai fesztivál minősítésével rendelkezik.

Az eddigi széleskörű tevékenysége során az Őri Alapítvány megfelelő kompetenciákra tett szert a művészeti programok, helyi kulturális események szervezése, helyi közösségi terek működtetése és az on-line kommunikáció terén, mely tapasztalatok a NO BORDER WORDS projekt esetében is jól kamatoztathatók.

Otvoritev razstave / Kiállítás megnyitó
István Péter Balogh (HU)

István Péter Balogh se je rodil leta 1950 v Budimpešti. Diplomiral je na Univerzi za likovno umetnost leta 1979, njegov učitelj je bil Ignác Kokas. Od leta 1979 je član Državnega združenja madžarskih likovnih umetnikov, od leta 1995 pa Združenja madžarskih vizualnih in industrijskih umetnikov. Poleg samostojnih razstav se redno udeležuje domačih in mednarodnih likovnih kolonij ter skupinskih razstav. Njegova dela najdemo v zasebnih zbirkah in javnih ustanovah.

O sebi pravi:

»…pustim se slikati. Imam barvno idejo, to je izhodišče. Ne vem pa še, ali bo na sliki policaj ali razbojnik. Kar naenkrat se nekaj pojavi iz slike in to poskušam zasledovati. Če uspe, se bo med začel dialog in prišel bo trenutek, ko se bo duša preselila v barvo. Če ga lahko zadržim, je to občutek, ki ga ne more nadomestiti nič drugega. “

»V slikah Istvána Pétra Balogha je vedno nekaj sugestivnega ali razložljivega na več načinov. Skozi njegova dela lahko sanjamo o rahlo grotesknem, a zelo, zelo ljubkem svetu okoli nas, čisto običajnem, umirjenem, veselem svetu, ki v resnici ne obstaja.«

András Jolsvai, likovni kritik

“V mojem branju István Péter Balogh oblikuje čudež človeka in stvarstva svobodno od boga. Teme so brezčasne: vsakdanje življenje človeka, ki ga slovesno živi.”

Turai G. Kamil, umetnostni filozof

Pomembnejše razstave
1997. Budimpešta, Kongresni center;
2000. Budimpešta, Madžarska državna opera, Rdeča dvorana;
2001. Szombathely, Galerija Izida;
2002. Güssing (A); 2003. Keszthely, Balaton Museum;
2005. Őriszentpéter, Teleház;
2006. Körmend, Razstavišče Sala Terrena;
2007. Budimpešta, Galerija kluba Újlipótvárosi; Kecskemét, Umetnostna galerija Malom;
2008. Pécs, Ferenczy Hall; Budimpešta, Galerija OTP Bank; Lendva (Slo), Madžarski kulturni center Bánffy-;
2009. Trento (I); Dunaj, Time Galerie (A);
2010. Reka-Muggia (I); Sárvár, Nádasdy-vár; Balatonalmádi-Vörösberény, Razstavna dvorana; 2011. Dunaj, Rearte Galerie (A); Budimpešta, Hotel Mercure Museum;
2012. Pécs, Dom civilnih skupnosti; 2013. Budimpešta, Hiša madžarskih vin, Budimpešta, palača Ybl
2015. Balatonfűzfő, Kulturni center; 2016. Budimpešta, RaM, Pordenone (I), Galleria La Roggia; 2017. Budimpešta, Galerija kluba Újlipótvárosi, Őriszentpéter, Teleház
2018. Kulturni center József Attila 2019. Gradec, Centrum Galerie (A), Balatonboglár, Rdeča in modra kapela, Nagykörű, Galerija NK

* * *

Balogh István Péter 1950-ben született Budapesten. 1979-ben végezte el a Képzőművészeti Egyetemet, mestere Kokas Ignác volt. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének 1979-, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének 1995-től tagja. Önálló kiállításain kívül rendszeresen vesz részt hazai és nemzetközi művésztelepeken, csoportos kiállításokon. Alkotásai megtalálhatóak magángyűjteményekben és közintézményekben.

Magamról:

„…Hagyom magam festeni. Színbeli elképzelésem van, ez a kiindulópont. De hogy a képen pandúr lesz-e vagy betyár, még nem tudom. Egyszer csak kiszól valami a képből, azt igyekszem fülön csípni. Ha sikerül, megindul a párbeszéd közöttünk, és eljön a pillanat, amikor lélek költözik a festékbe. Ha ott tudom tartani, az olyan érzés, amit mással pótolni nem lehet. ”

„Balogh István Péter festményein mindig valami sejtelmesség, vagy többféleképpen magyarázhatóság van jelen. Művei által magunk köré álmodhatunk egy kicsit groteszk, de nagyon-nagyon szerethető világot, olyan nagyon hétköznapit, nyugodtat, boldogot, amilyen a valóságban nincs is.”

Jolsvai András művészeti író

„Balogh István Péter – olvasatomban – az ember és a teremtés csodáját modellálja Isten után szabadon A témák örök-időszerűek: az ember mindennapjai ünnepiesen megélve.”

Dr. Turai G. Kamil művészetfilozófu

Jelentősebb kiállítások

1997. Budapest, Kongresszusi Központ; 2000. Budapest, Magyar Állami Operaház, Vörös Szalon Galéria; 2001. Szombathely, Isis Galéria; 2002. Güssing (A); 2003. Keszthely, Balatoni Múzeum; 2005. Őriszentpéter, Teleház; 2006. Körmend, Sala Terrena Kiállítóterem; 2007. Budapest, Újlipótvárosi Klubgaléria; Kecskemét, Malom Art Galéria; 2008. Pécs, Ferenczy Terem; Budapest, OTP Bank Galéria; Lendva (Slo), Bánffy Magyar Kulturális Központ-; 2009. Trento (I); Wien, Time Galerie (A); 2010. Fiume-Muggia (I); Sárvár, Nádasdy-vár; Balatonalmádi-Vörösberény, Kiállítóterem; 2011. Wien, Rearte Galerie (A); Budapest, Hotel Mercure Múzem; 2012. Pécs, Civil Közösségek Háza; 2013. Budapest, Magyar Borok Háza, Budapest, Ybl Palota

2015. Balatonfűzfő, Művelődési Központ; 2016. Budapest, RaM, Pordenone (I), Galleria La Roggia; 2017. Budapest, Újlipótvárosi Klubgaléria, Őriszentpéter, Teleház 2018. József Attila Művelődési Központ 2019. Graz, Centrum Galerie (A), Balatonboglár, Vörös és Kék Kápolna, Nagykörű, NK Galéria

Godba veteranov Štajerske (SLO)

Godba veteranov Štajerske je na bila ustanovljena na pobudo Ervina Hartmana leta 2002 in deluje v okviru Kulturno-umetniškega društva Pošta Maribor. Ob 15-letnici delovanja se je godba na pobudo godbenikov preimenovala v Godbo veteranov Štajerske Ervina Hartmana.

Čeprav so nekateri godbeniki veteranske godbe še vedno člani svojih matičnih godb je njihovo delovanje med svojimi »vrstniki«, v godbi veteranov, praviloma manj zahtevno. Bistven poudarek delovanja v veteranski godbi je v druženju in seveda tudi muziciranje.

Godbenice in godbeniki prihajajo iz 20. različnih godb, tudi iz zelo oddaljenih krajev in kar tretjina tudi iz sosednje avstrijske Štajerske.

Godba veteranov Štajerske Ervina Hartmana je izdala do sedaj tri zgoščenki: prvo je posnela založba AMOS na festivalu MID EUROPE v Schladmingu, drugo je izdala ob svoji 5-letnici delovanja in tretjo, s pomenljivim naslovom GREMO NA ŠTAJERSKO, je izdala ob 15-letnici.

V letu 2023 je godba uspešno posnela večje število koračnic, ki jih bo promovirala pod naslovom HISTORIČNI MARŠI. Najstarejša posneta koračnica je MARŠ FINSKE KONJENICE iz leta 1630, večina pa jih izhaja iz devetnajstega in dvajsetega stoletja.

Dirigent godbe je njen ustanovitelj Ervin Hartman, sicer častni dirigent Pihalnega orkestra Pošta Maribor, ki ga je vodil skoraj 52 let. Predsednik godbe je Branko Smrtnik.

V okviru Godbe veteranov Štajerske uspešno deluje tudi OLDIES DIXIE BAND, ki je pred kratkim izdal svojo novo zgoščenko.

* * *

Stájerországi Veteránok Bandája (SLO)

A Stájerországi Veteránok Bandája a Pošta Maribor Kulturális és Művészeti Egyesület keretében alakult 2002-ben, Ervin Hartman kezdeményezésére. A zenekart, 15 éves fennállásának évfordulóján a tagok javaslatára átnevezték Štajerska Veterans’ Brass Band of Ervin Hartman névre. Néhány alapító tag még mindig játszik a zenekarban, így, a “társaik” között szerepelve kevésbé megterhelő a fellépésük. A veterán fúvószenekarban a társasági életre és az örömteli együtt muzsikálásra helyezik a hangsúlyt.

A zenészek 20 különböző fúvószenekarból érkeznek, nagyon távoli helyekről is, egyharmaduk a szomszédos osztrák Stájerországból.

Az Ervin Hartman Stájerországi Veteránok Bandája eddig három CD-t adott ki: az elsőt az AMOS Kiadó a schladmingi MID EUROPE Fesztiválon rögzítette, a második az 5. évforduló alkalmából, a harmadik pedig a 15. évforduló alkalmából jelent meg, a sokatmondó GREMO NA ŠTAJERSKO (Megyünk Stájerországba) címmel.

A fúvószenekar 2023-ban számos indulót rögzített TÖRTÉNELMI INDULÓK cím alatt. Köztük a legrégebbi az 1630-ból származó FINN LOVASSÁG INDULÓJA, de a legtöbb induló a XIX. és XX. századból származik.

A fúvószenekar karmestere az alapító Ervin Hartman, aki egyben a Pošta Maribor Fúvószenekar tiszteletbeli karmestere is, amelyet közel 52 éven át Branko Smrtnik, a fúvószenekar elnöke vezetett.

A Stájerországi Veteránok Bandája keretében eredményesen működik az OLDIES DIXIE BAND is, amely nemrégiben új CD-t adott ki.

Neil Young Sétány

Glasbena formacija, ki so jo ustanovili igralec in režiser Zoltán Rátóti (rektor Univerze za gledališče in film), Péter Huzella (pevec, skladatelj) in István Tóth (glasbenik, ki živi v Őrségu). Izvajajo predvsem pesmi Neila Younga in nekdanje generacije Woodstocka. Bistveni element pobude za ustanovitev benda je bil, da so skladbe iz repertoarja zakoreninjene v tradiciji klasične rockerske dobe izvedene v madžarščini. Prevedel oz. prepesnil jih je Péter Sülyi, tudi pisec globalno uspešne legendarne rockovske zasedbe Omega. Posebnost besedil je, da je le del preveden, del pa je mogoče razumeti in interpretirati v današnjem madžarskem kontekstu. Ta eksperiment je odličen primer ohranjanja rockovske tradicije z uvajanjem sodobnih elementov.

Člani zasedbe:

Peter Huzella (1949)

Skladatelj, kitarist in pevec, nagrajenec s Kossuthovo nagrado. Med letoma 1975 in 1995 je bil član ansambla Kaláka, ki je izvajal uglasbeno poezijo. Od leta 1995 avtor in izvajalec v Gledališču Merlin in Gledališču Kolibri. Od leta 1989 na svojih samostojnih nastopih izvaja balade, ki jih je napisal s pesnikom Tiborjem Zalanom. Ali veste, kje je Garaboncia? Izredno uspešna in odmevna gostujoča potujoča interaktivna gledališka predstava za otroke na Madžarskem. Na madžarski televiziji je vodil tedensko glasbeno otroško oddajo. Od leta 2005 kot člana formacije Neil Young Sétány (NYS) po klubih in rock odrih obujajo brezčasno glasbo anglosaških velikanov klasičnega rocka – z madžarskimi besedili. Formacija je nastala v Őrségu in je stalni gost umetniških festivalov na Madžarskem.

Nagrade:
nagrada SZOT (1989)
Zlati križ za zasluge Republike Madžarske (1994)
Nagrada Maeda (1998)
Kossuthova nagrada (deljeno) (2000)
Nagrada za otroke
Pro urbe

Zoltán Rátóti (1960)

Med letoma 2022 in 2023 je bil rektor Univerze za gledališko in filmsko umetnost.
Od leta 1979 je obiskoval Akademijo za gledališče in film, kjer je leta 1983 diplomiral v razredu Istvána Horvaija. Med letoma 1983 in 1989 je igral v gledališču József Attila. V letih 1990–91 je bil igralec v gledališču Csiky Gergely v Kaposváru. Med letoma 1991 in 1996 je bil član Budimpeštanskega komornega gledališča. Med letoma 1996 in 2000 je bil svobodni umetnik. Med letoma 2000 in 2002 je bil član gledališča Szigliget v Szolnoku. Med letoma 2004 in 2011 je bil igralec v Narodnem gledališču v Budimpešti.
V letih 2006 in 2010 je bil izvoljen za župana mesta Magyarföld v okraju Zala. Od sezone 2010/2011 do 2016 je bil direktor Gledališča Csiky Gergely v Kaposváru, nato pa ponovno Narodni umetnik.
Od leta 2012 do 2015 glas M1, nato od 15. marca 2015 glas Duna Televízíó.
Od leta 2020 je bil predstojnik Visoke šole za gledališče in film, med letoma 2022 in 2023 pa rektor te ustanove.

Nagrade:
Nagrada Mari Jásza (1993)
Nagrada filmskih kritikov – najboljši igralec (1998)
Častni državljan Madžarske (2000)
Nagrada László Vámos (2013)
Vreden umetnik (2015)
Izjemen umetnik (2019)
Častni občan Zalske županije (2019)
Nagrada Imre Sinkovits (2020)
Kossuthova nagrada (2022)
Nagrada za madžarsko umetnost (2022)

István Tóth (1960)

Madžarski igralec, glasbenik.
Otroštvo je preživel v Budimpešti, kot otroški igralec je nastopil v več celovečernih filmih in je sinhroniziral večje število filmov. V srednješolskih letih je igral v gledališču Madách, nato pa eno sezono preživel v Vígszínházu. Pridružil se je skupini Józsefa Ruszta, bil član Grajskega gledališča in nato Narodnega gledališča v Szegedu. V osemdesetih letih je igral v gledališču Sándor Hevesi v Zalaegerszegu. Pridobil je kvalifikacijo umetnika performansa.
Igral je kitaro in pel, komponiral in komponiral gledališko glasbo. Med letoma 1985 in 1987 je igral v triu BTK. Leta 1998 je ustanovil skupino Hétrét, ki je bila v ospredju madžarskih world music zasedb. Od leta 2005 je član Neil Young Sétány (NYS). Od leta 2007 je član Združenja madžarskih skladateljev. Posnel je štiri plošče s skupino Hétrét in dve s skupino NYS.
Od leta 2001 redno obiskuje Združene države Amerike, gostuje, režira in igra. Od leta 2009 je član Madžarskega gledališča v New Yorku.

* * *

Neil Young Sétány

Zenei formáció, melyet Rátóti Zoltán színművész, rendező, (a Színház és Filmművészeti Egyetem rektora), Huzella Péter (Kossuth Díjas énekes, zeneszerző) és Tóth István (az Őrségben élő zenész) hozott létre, első sorban Neil Young és az egykori Woodstock generáció dalainak megszólaltatására. A kezdeményezés lényeges eleme, hogy ezek a klasszikus rock korszak hagyományában gyökerező szerzemények magyarul szólalnak meg, Sülyi Péter (az Omega együttes szövegírója) tolmácsolásában. A dalszövegek további sajátossága, hogy csak egy részük műfordítás, más részük mai magyar kontextusban is érthető és értelmezhető. Ez a kísérlet így részben hagyományőrzés, másrészt kortárs művészet.

A formáció tagjai:

Huzella Péter (1949)

Kossuth-díjas zeneszerző, gitáros-énekes. A megzenésített verseket előadó Kaláka együttes tagja volt 1975-1995 között. 1995-től a Merlin Színházban és a Kolibri Színházban szerző, előadó. 1989 óta Zalán Tibor költővel írt balladáit adja elő önálló fellépésein. Tudod-e, hol van Garaboncia? címmel gyerekeknek szóló interaktív színházi előadással járja az országot. A Magyar Televízióban heti zenés gyerekműsort vezetett. 2005-től a Neil Young Sétány (NYS) formáció tagjaként klubokban és rock színpadokon idézik fel a klasszikus rock angolszász nagyjainak örökbecsű zenéit – magyar szöveggel. A formáció az Őrségben alakult és az őrségi művészeti fesztiválok visszatérő vendégei.

Díjak
SZOT-díj (1989)
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1994)
Maeda-díj (1998)
Kossuth-díj (megosztva) (2000)
Gyermekekért Díj
Pro urbe

Rátóti Zoltán (1960)

Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész. 2022–2023 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora.
1979-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt, ahol 1983-ban végzett, Horvai István osztályában. 1983–1989 között a József Attila Színházban játszott. 1990–91-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze volt. 1991–1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. 1996–2000 között szabadfoglalkozású művész volt. 2000–2002 között a Szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. 2004–2011 között a Nemzeti Színház színésze.
2006-ban és 2010-ben a Zala megyei Magyarföld polgármesterévé választották. A 2010/2011-es évadtól 2016-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója volt, majd ismét a Nemzeti művésze.
2012-2015 között az M1, majd 2015. március 15-től a Duna Televízió hangja.
2020-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára, 2022–2023 között az intézmény rektora volt.

Díjak:
Jászai Mari-díj (1993)
Színikritikusok Díja – A legjobb férfialakítás (1998)
Magyarföld díszpolgára (2000)
Vámos László-díj (2013)
Érdemes művész (2015)
Kiváló művész (2019)
Zala megye díszpolgára (2019)
Sinkovits Imre-díj (2020)
Kossuth-díj (2022)
Magyar Művészetért díj (2022)

Tóth István (1960)

magyar színész, zenész.

Gyerekkorát Budapesten töltötte, gyerekszínészként több játékfilmben szerepelt, szinkronizált. Gimnazista éveiben a Madách Színházban játszott, majd egy évadot a Vígszínházban töltött. Ruszt József társulatához szegődött, tagja volt a Várszínháznak, majd a Szegedi Nemzeti Színháznak. Az 1980-as években a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban játszott. Előadóművészi képesítést szerzett.

Gitározott és énekelt, színházi zenéket állított össze és komponált. 1985–1987 között a BTK trióban játszott. 1998-ban megalapította a Hétrét együttest, amely a hazai világzenei együttesek élvonalába került. 2005-től a Neil Young Sétány (NYS) tagja. 2007 óta tagja a Magyar Zeneszerzők Egyesületének. A Hétrét zenekarral négy lemezt készített, a NYS együttessel kettőt.

2001-től rendszeresen jár az Amerikai Egyesült Államokba, turnézik, rendez és játszik. 2009 óta a New York-i Magyar Színház tagja.

Otvoritev razstave / Kiállítás megnyitó
Aleksander Vukan (SLO) & Koltay Dorottya Szonja (HU)

Akademski slikar Aleksander Vukan Šanji predstavlja na samostojni razstavi na Madžarskem izbor slikarskih del iz novejšega ustvarjalnega obdobja, ki so že na daleč prepoznavna po svojem ekspresivnem naboju, hkrati pa so nosilke izjemne osebne izpovedi, navezujoč na zgodbe iz življenja samega umetnika in njegovih bližnjih.

Za umetnikov slog bi lahko dejali, da je ne le ekspresiven, marveč celo novo ekspresionističen, navezujoč nekoliko na fauvizem, pri čemer so njegovo osnovno likovno izrazno sredstvo široke poteze s čopičem, ki so lahko bodisi transparentne ali pastozne, s katerimi dejansko riše močno stilizirane, lahko bi dejali ekspresivno deformirane oblike in like na robu abstrakcije. Poteze so različno dolge, včasih zariše umetnik celotno obliko, včasih samo fragment, skrajno samosvoje pa so njegove “intervencije” navpično ali vodoravno adicijskih, lisastih nanosov barve, s katerimi označuje abstraktni prostor. Vukanove barve so tople, še več, žareče, kot so prelivajoči se odtenki rumene, rdeče, oranžne, rožnate, vijoličaste, pri čemer mu uspeva celo hladne modre nianse izraziti kot tople, v kombinaciji s sosednjimi barvami, ki jih meša kar na platnu, še posebej z raznimi odtenki zelene. Ob vsem eruptivnem koloritu pa nekromatska črna daje določeno težo in hkrati prostorsko globino v občutljivi kompoziciji barvne tehtnice. Gre torej za takšne medsebojne odnose barv, ki bi jih lahko primerjali z medčloveškimi odnosi, ki so lahko topli ali hladni, ločeni ali združeni, ostro omejeni ali prelivajoči se, grobi ali nežni, togi ali razgibani, močni ali šibki.

Človeške osebe so zelo shematizirane, njihovo individualnost pa opredeljujeta kolorit in konstrukcija posameznih likov oziroma teles, saj se zdi, kot bi bila slednja sestavljena iz oblikotvornih fragmentov. Pri oblikovanju obrazov uporablja umetnik stilizirane poteze, do največ štiri ali pet linij, kot bi šlo za prvobitno, malodane otroško risbo. Primer takšnega združevanja likov in povezovanja obraznih potez je dvojna figuralna kompozicija, kjer se moški od zadaj približa ženski, jo objame in se s svojo glavo združi z njeno v enoten obraz. Običajno so, praviloma goli, moški in ženski liki upodobljeni bodisi v parih ali posamično, nameščeni v naravnem ali v čisto abstraktnem prostoru, ki bi ga lahko označili kot vsemirje. Takšna kompozicija, ki združuje naravo in vsemirje je zgodba dekleta iz slike Ona in luna, v izjemni kolažni tehniki. Vsebina je preprosta a hkrati poglobljena, saj gre, po besedah samega avtorja, za žensko osebo, ki živi po eni strani v svojem majhnem, subjektivnem in izoliranem svetu, po drugi strani pa jo spominja luna nad njo na neskončnost resničnega sveta okrog nje. Iz obeh svetov črpa življenjsko moč, ki ji omogoča preživetje. Podobno združevanje barv in likov je Vukan upodobil v triptihu Veni Vidi Vici, za katerega sam pravi, da govori o treh bratih, o njemu, Jožetu in Igorju, ki so obteženi z določenim življenjskim bremenom, ki pa ima pozitiven učinek nanje in jih hkrati povezuje, a tudi oddaljuje. Tehniko označuje kot transparentno sliko. Vsaka slika ima tako svojo svoj smisel, svojo zgodbo, ki jo je umetnik doživljal in hkrati predstavlja neke točke, ki ih je srečeval v svojem vesolju.

Celoten slikarski opus Aleksandra Vukana Šanjija je torej skrajno intimen, osebno izpoveden in hkrati izrazno samosvoj, prvobiten, prepoznaven in očiščujoč, kot neke vrste aristotelovska katarza skozi umetniško ustvarjanje.

Mario Berdič Codella, likovni kritik in kurator, v Mariboru, junij 24

***

Alexander Vukan Šanjifestőművész magyarországi önálló kiállításán az újabb alkotói korszakából mutat be válogatott festményeket, amelyek azonnal felismerhetők expresszív kifejezésükrmódjukról, ugyanakkor személyes vallomást is hordoznak, történeteket mesélnek a művész és a hozzá közel állók életéből.

Stílusa nemcsak expresszív, hanem új expresszionistának is nevezhető, némileg a fauvizmusra is utal elsődleges kifejezési eszközeként használt széles ecsetvonásaival, amelyek lehetnek áttetszőek vagy pasztózusak és amellyekkel erősen stilizált, az absztrakció határát súrló formákat és figurákat fest. Az ecsetvonások hossza változó, néha egy egész formát, néha csak egy töredéket vázolnak fel, különlegesek a függőlegesen vagy vízszintesen elmosódott, foltos festékrétegekből álló „beavatkozások“, amelyekkel az absztrakt teret jelöli ki. Vukan színei melegek, sőt, izzóak, mint például a sárga, a vörös, a narancs, a rózsaszín, a lila árnyalatai, de még a hűvös kék árnyalatait is sikerül melegként érzékeltetneie a szomszédos színekkel együtt – különösen a zöld különböző árnyalataival – amelyeket közvetlenül a vásznon kever. A kirobbanó színvilág mellett az akromatikus fekete bizonyos súlyt és egyúttal térbeli mélységet kölcsönöz a színskála finom kompozíciójának. A színek egyfajta egymáshoz való viszonyáról van szó, amelyet a személyek közötti kapcsolatokhoz lehetne hasonlítani, ezek pedig lehetnek melegek vagy hidegek, különállók vagy egybefolyók, élesen határoltak vagy átfedőek, durvák vagy finomak, merevek vagy mozgékonyak, erősek vagy gyengék.

Az alakok erősen sematizáltak, egyéniségüket az egyes figurák vagy testek színezése és felépítése határozza meg, mivel az utóbbiak mintha formaképző töredékekből állnának össze. Az arcok kialakításánál stilizált, legfeljebb négy-öt vonalig terjedő ábrázolást használ, mintha primitív, szinte gyermeki rajzról lenne szó. Az alakok összeolvadására és az arcvonások integrálására példa a kettős alakú kompozíció, ahol egy férfi hátulról közelít egy nőhöz, átöleli és a fejét egybeolvasztja a sajátjával, hogy egyetlen arcot alkossanak. Figurái általában férfi és női alakok, meztelenül, párosan vagy egyesével ábrázolva, egy természetes vagy tisztán absztrakt térben elhelyezve, amelyet mindenségnek jelölhetnénk. Egy ilyen, a természetet és a mindenséget ötvöző kompozíció az Ő és a Hold című képen látható lány története, kivételes kollázstechnikával. A tartalom egyszerű, mégis mélyreható, hiszen a művész saját szavaival élve egy női személyről szól, aki egyrészt a saját kis, szubjektív és elszigetelt világában él, másrészt a felette lévő Hold emlékezteti őt a körülötte lévő valós világ végtelenségére. Mindkét világból meríti az életerőt, amely lehetővé teszi számára a túlélést. Vukan a színek és a karakterek hasonló összeolvadását ábrázolja a Veni Vidi Vici című triptichonjában, amely saját elmondása szerint három testvérről – saját magáról, Jožeról és Igorról – szól, akiket az élet egy bizonyos súllyal terhel, de amely pozitívan hat rájuk, összeköti, de egyben el is távolítja őket egymástól. Ezt a technikát transzparens képnek nevezi. A művész elmondása szerint minden egyes festménynek megvan a maga jelentése, a saját története, amelyet átélt, olyan pontok megjelenítései, amelyekkel a saját világegyetemében találkozott.

Alexander Vukan Šanji festészete tehát rendkívül intim, személyesen vallomásos, ugyanakkor kifejezően önmagába záródó, ősi, felismerhető és megtisztító, mint egyfajta arisztotelészi katarzis a művészi alkotáson keresztül.

Mario Berdič Codella, képzőművészeti kritikus és kurátor
Maribor, 2024 júniusa

Koltay Dorottya Szonja 2020-ban diplomázott a Képzőművészeti Egyetem festő- és grafika szakán. Műveit az interdiszciplináris szemlélet és a mediális sokféleség jellemzi. Az elmúlt években rendszeresen dolgozott független és kőszínházi előadásokban, az itt szerzett tapasztalatai visszaköszönnek az installáció- és a tértervezés területén, valamint a performatív és közösségi színházi módszerek alkalmazásában. Személyes kiindulópontból vizsgálja a kollektív emlékezet és a generációkon átívelő narratívák működését, melyben különös hangsúlyt kap a sebezhetőség, az agresszió jelensége, és az abszurditás. Az elmúlt évben művészeti gyakorlatát kinyitotta a közösségi alkotás irányába is.

***

Dorottya Szonja Koltay je leta 2020 na Univerzi za likovno umetnost diplomirala iz slikarstva in grafike. Za njeno delo sta značilna interdisciplinarni pristop in medijska raznolikost. V zadnjih letih redno sodeluje v neodvisnih in kamnitih gledaliških predstavah, njene izkušnje na tem področju pa se odražajo v njenem delu na področju instalacij in oblikovanja prostora ter v uporabi metod performativnega in skupnostnega gledališča. Z osebnega vidika raziskuje delovanje kolektivnega spomina in medgeneracijskih pripovedi, s posebnim poudarkom na ranljivosti, pojavu agresije in absurda. V zadnjem letu je svojo umetniško prakso odprla tudi za sodelovalno umetnost.

Godba veteranov Štajerske (SLO)

Čeprav so nekateri godbeniki veteranske godbe še vedno člani svojih matičnih godb je njihovo delovanje med svojimi »vrstniki«, v godbi veteranov, praviloma manj zahtevno. Bistven poudarek delovanja v veteranski godbi je v druženju in seveda tudi muziciranje.

Godbenice in godbeniki prihajajo iz 20. različnih godb, tudi iz zelo oddaljenih krajev in kar tretjina tudi iz sosednje avstrijske Štajerske.

Godba veteranov Štajerske Ervina Hartmana je izdala do sedaj tri zgoščenki: prvo je posnela založba AMOS na festivalu MID EUROPE v Schladmingu, drugo je izdala ob svoji 5-letnici delovanja in tretjo, s pomenljivim naslovom GREMO NA ŠTAJERSKO, je izdala ob 15-letnici.

V letu 2023 je godba uspešno posnela večje število koračnic, ki jih bo promovirala pod naslovom HISTORIČNI MARŠI. Najstarejša posneta koračnica je MARŠ FINSKE KONJENICE iz leta 1630, večina pa jih izhaja iz devetnajstega in dvajsetega stoletja.

Dirigent godbe je njen ustanovitelj Ervin Hartman, sicer častni dirigent Pihalnega orkestra Pošta Maribor, ki ga je vodil skoraj 52 let. Predsednik godbe je Branko Smrtnik.

V okviru Godbe veteranov Štajerske uspešno deluje tudi OLDIES DIXIE BAND, ki je pred kratkim izdal svojo novo zgoščenko.

* * *

Stájerországi Veteránok Bandája (SLO)

A zenészek 20 különböző fúvószenekarból érkeznek, nagyon távoli helyekről is, egyharmaduk a szomszédos osztrák Stájerországból.

Az Ervin Hartman Stájerországi Veteránok Bandája eddig három CD-t adott ki: az elsőt az AMOS Kiadó a schladmingi MID EUROPE Fesztiválon rögzítette, a második az 5. évforduló alkalmából, a harmadik pedig a 15. évforduló alkalmából jelent meg, a sokatmondó GREMO NA ŠTAJERSKO (Megyünk Stájerországba) címmel.

A fúvószenekar 2023-ban számos indulót rögzített TÖRTÉNELMI INDULÓK cím alatt. Köztük a legrégebbi az 1630-ból származó FINN LOVASSÁG INDULÓJA, de a legtöbb induló a XIX. és XX. századból származik.

A fúvószenekar karmestere az alapító Ervin Hartman, aki egyben a Pošta Maribor Fúvószenekar tiszteletbeli karmestere is, amelyet közel 52 éven át Branko Smrtnik, a fúvószenekar elnöke vezetett.

A Stájerországi Veteránok Bandája keretében eredményesen működik az OLDIES DIXIE BAND is, amely nemrégiben új CD-t adott ki.

CZD – Center za dehumanizacijo

Rock punk novovalovska skupina Center za dehumanizacijo (CZD) je nastala leta 1984 s prvo postavo v obliki tria. Leta 1986 so izdali prvo kaseto “Center za dehumanizacijo” in istega leta nastopili na masovnem koncertu (preko 10000 obiskovalcev) na kultnem koncertu v Študentskem naselju skupaj z legendarnimi jugoslovanskimi rock in novovalovskimi skupinami. Gostovali so na vseh pomembnejših festivalih v regiji, sledilo pa so številni koncerti po Sloveniji, drugih jugoslovanskih republikah. Po razpadu Jugoslavije je skupina CZD odigrala veliko turnej po zahodni Evropi: Avstrijam Nemčija, Nizozemska, tudi Slovašak in si ustvarila kultni renome v punkovskih krogih, ki niso prisegali le na ustaljene glasbene vzorce.
Obsežna diskografija skupine se nadaljuje leta 1989 z nekaj ploščami (založba Front Rock, ki jo ustanovi frontman skupine Dušan Hedl) in video spoti. Video kaseta “Center za dehumanizacijo 1985-1991” izide tik pred nastankom slovenske države, kaseta “Hanging Paradise” iz leta 1992 pa prinaša provokativne pesmi, ki tematizirajo aktualne družbene premene in bližnjo vojno na teritoriju bivše države. CZD istega leta izvaja neznačilne akustične nastope in izda knjigo besedil “Veselje in radost se budita”, kjer v značilnem diskurzu zapiše:

Nič nimamo opraviti s politiko. Če pa je treba, jo lahko prav dobro uporabimo.
Nič nimamo opraviti s poezijo. Če pa je treba, jo lahko prav dobro uporabimo.
Nič nimamo opraviti z glasbeno disciplino. Če pa je treba, jo lahko prav dobro uporabimo.
Ničesar ne nameravamo spremeniti v človeskih navadah. Če pa je treba, nas lahko prav dobro zabavajo.
Ni stvari, ki nas ne bi mogla razveseliti, če je to potrebno.

Band sodeluje na vseh edicijah “No Border Jam” festivala in na istoimenskih kompilacijah. Plošča “Ajajajajajajajaja”, ki izide leta 1995 združuje korenine punka z eksperimentalnimi glasbenimi vzorci in prinaša za CZD značilno simbiozo odličnih besedilih z zvokom, ki prinaša številne prelome, ritmične spremembe in glasbene raznolikosti.
Leta 1996 izide knjiga “CZD: etnološki oris rock skupine” (cf. knjižna zbirka Frontier), temu sledijo še druge etno-muzikološke študije o razvoju underground glasbe v severovzhodni Sloveniji, saj je bila prav skupina CZD pomemben katalizator razvoja. Skupina je povabljena na prvi Zgaga rock festival in številne druge rock festivale. Istega leta 1996 izzide prvi CD skupine z naslovom “Pokozlane trate”, naslednje leto sledi album “Slepa vera”, ki združuje punk in brezkompromisni hard core, in “Kupi gnoja”. Na CDju “Forma živa” (ki vsebuje e-knjigo “V sen sem jih videl” je moč slišati klasično novovalovske začetke CZD. Aprila 2003 sledi nastop v radijski oddaji Odštekani, kjer nekatere akustične komade spremlja Tamburaški orkester Cirkovce, vse pa je dokumentirano na plošči “Gverilci brez meja”.
Leta 2012 CZD objavi singel “2012 – The end”, ki doseže lep uspeh v radijskem predvajanju.
Leta 2019 pa je objavljena zadnja LP plošča s pesmimi izvedenimi v živo na nacionalni televiziji RTV Slovenija.
V akustični izvedbi izvajata ustanovna člana brata Branko in Dušan Hedl nove pesmi in nekaj starih hitov.

***

CZD – Center za dehumanizacijo (Dehumanizációs Központ)

A Center za dehumanizacijo (CZD) »újhullámos« punk-rock együttes első felállásában trió volt, amely 1984-ben alakult. 1986-ban adták ki első kazettájukat ” Center za dehumanizacijo” (Dehumanizációs Központ) címmel, és még ugyanebben az évben felléptek több mint 10 000 ember előtt, egy mára kultikussá vált koncerten, más, legendás jugoszláv rock és new wave zenekarokkal együtt. Játszottak a régió összes fontos fesztiválján, Szlovéniában és a jugoszláv köztársaságokban. Jugoszlávia felbomlása után a CZD együttes Nyugat-Európában turnézott. A sémákat elkerülő egyedi megszólalásuk miatt punk-körökben hírnevet szereztek Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Szlovákiában.
1989-ben további lemezekkel és videoklippel bővült az együttes diszkográfiája, melyek a zenekar frontembere, Dušan Hedl által alapított Front Rock kiadó gondozásában jelentek meg. Közvetlenül a szlovén állam létrejötte előtt adták ki a »Center za dehumanizacijo 1985-1991″ című videokazettát. Az 1992-ben készült “Hanging Paradise” provokatív dalaival tematizálta a társadalmi változásokat és a közelgő háborút az egykori állam területén. Ugyanebben az évben a CZD a megszokottól eltérő módon akusztikus koncerteken lépett fel és kiadta a „Veselje in radost se budita” (Ébred az öröm és a derű) c. szövegkönyvet, jellegzetes üzeneteikkel:

»Semmi közünk a politikához. De ha kell, nagyon jól fel tudjuk használni.
Semmi közünk a költészethez. De ha kell, nagyon jól fel tudjuk használni.
Semmi közünk a zenei fegyelemhez. De ha kell, nagyon jól fel tudjuk használni.
Semmit sem akarunk megváltoztatni az emberi szokásokon. De ha kell, egész jól el tudunk szórakozni rajtuk.
Nincs olyan dolog, amely ne tudna bennünket felvidítani, ha kell.«

A CZD zenekar minden alkalommal megjelent a “No Border Jam” fesztivál eseményein, kiadványaiban és az azonos című válogatásban. Az 1995-ben megjelent “Ajajajajajajaja” album a CZD-re jellemzően hozza a ritmusváltásokkal tarkított, sokszínű zenei hangzás és a kiváló szövegek szimbiózisát, mely a punk gyökereit ötvözi kísérleti zenei mintákkal.
1996-ban jelent meg a “CZD: Egy rockegyüttes etnológiai körvonalai” című könyv (vö. a Frontier könyvsorozat), melyet más, az underground zene fejlődéséről szóló etno-muzikológiai tanulmányok követtek Szlovénia északkeleti részén, ahol a fejlődés fontos katalizátora volt a CZD együttes. A csoport meghívást kapott az első Zgaga rockfesztiválra és egyéb rockfesztiválokra. 1996-ban megjelent a zenekar első CD-je “Pokozlane trate” (Összehányt pázsitok) címmel, majd a következő évben a “Slepa vera” (Vak hit) album, amely ötvözi a punkot és a kompromisszummentes hard core-t, valamint a “Kupi gnoja” (Ganajkupacok) c. album. A “Forma živa” CD-n (Élő forma), amely a “V sen sem jih videl” (Álomban láttam őket) című e-könyvet tartalmazza a CZD első, klasszikusan újhullámos szerzeményei hallhatók. 2003 áprilisában az együttés fellépett az Odštekani c. rádióműsorban, néhány akusztikus darabban a Tamburaški orkester Cirkovce tamburazenekar kíséretével. A felvételt a “Gverilci brez meja” (Gerillák határok nélkül) lemez örökítette meg.
2012-ben a CZD együttmes kiadta a “2012 – The end” című kislemezt, amely a rádióban nagy sikert aratott.
2019-ben jelent meg az utolsó nagylemez, amelyen az RTV Slovenia nemzeti televízió élő adásában elhangzott dalok szerepelnek.
Új dalokat és néhány régi slágert a Branko és Dušan Hedl testvérpár, a CZD alapító tagjai, akusztikus formában adnak elő.

PIJANI ČOLN
kjer je glasba poezija in poezija glasba

Glasbeni projekt, ki si je ime izposodil pri Arthurju Rimbaudu, se posveča tudi nevidnim in nedojemljivim sporočilom glasbe in besedil. Pesmi so praznik za čutila, so veselje in melanholija, prinašajo trenutke sreče in ganejo. V besedilih opozarjajo na brezmejnost našega bivanja, a ne težijo, pesmi so plesne svetle, zabavljive, zabavne, vabijo k plesu.
Člani slupine so Jasmina Dovnik, Mateja Pleteršek, Reinhard Padinger, Slobodan Janković in Bojan Tomažič.

PIJANI ČOLN – A RÉSZEG HAJÓ
ahol a zene költészet és a költészet zene

Az Arthur Rimbaud által inspirált zenei projekt a zene és a szöveg láthatatlan és megfoghatatlan üzenetével foglalkozik. A dalok az érzékek ünnepeiként, örömet, melankóliát, boldog és megható pillanatokat nyújtanak. A szövegek létünk határtalanságára utalnak, nem lesújtóak, inkább fényesek, táncra perdítenek, szórakoztatóak. Az együttes tagjai: Jasmina Dovnik, Mateja Pleteršek, Reinhard Padinger, Slobodan Janković és Bojan Tomažič.

Srečanje No Border Words
Őriszentpéter 2024

10. 8. 2024
Malom Látogatóközpont (Center za obiskovalce Mlin)
(Őriszentpéter, HU)

Predstavitev avtorjev založbe Kulturni center Maribor na Madžarskem!

Az Őri Alapítvány (HU) és a Maribori Kulturális Központ (SLO) találkozóra hívja Önt

No Border Words
Őriszentpéter 2024 találkozó

2024. 8. 10.
Malom Látogatóközpont
(Őriszentpéter, HU)

Dogodek se odvija v okviru projekta NBW (No Border Words).

Az esemény a NBW (No Border Words) projekt keretében kerül megrendezésre.

Program
10. 8. 2024 // 2024. 8. 10.
Malom Látogatóközpont

(Center za obiskovalce Mlin)
(Őriszentpéter, HU)

9.30
Otvoritveni pozdrav // Megnyitó köszöntés
Péter Sülyi, Dušan Hedl

10.00
Predstavitev Kulturnega centra Maribor // A Maribori Kulturális Központ bemutatása
Dušan Hedl

11.00
Predstavitev Őri Alapítvány // Az Őri Alapítvány bemutatása
András Dér

12.30
Kosilo // Ebédszünet

14.15
Delavnica na temo pisanja bloga oz. prispevkov na portalu KMCS //

Műhely a blogírás témájában, hozzászólások a KMCS portálon
Vlasta Črčinovič Krofič

15.00
Uglasbena poezija in literatura (okrogla miza): // Dalköltészet és irodalom
Bojan Sedmak, László Kollár-Klemencz,
Péter Huzella, János Másik, Matej Krajnc

Dvojezična branja poezije in literature: // Versek két nyelven:
Vlasta Črčinovič Krofič, Metka Oset,
Manica Sancin Bunc, Ksenija Šešerko,
Manja Tement, Danica Zlatar, Jože Kos,
Željko Perović, Sara Špelec, Borut Gombač

16.30
Nastop slovenskih literarnih gostov: // Szlovén szerzők irodalmi előadása:
Tone Partljič, Lev Detela, Nevenka Miklič Perne

17.30
Matej Krajnc,

pesniški in glasbeni nastop // költő, énekes-dalszerző előadása

* * *

Az Őri Alapítvány 1993 óta működik Magyarország határ menti térségében, az Őrségben. Fennállása

alatt számos, egymásra épülő, vagy egymást kiegészítő projektet hajtott végre a kultúra, a turizmus és a vidékfejlesztés területén.

Srečanje No Border Words
Maribor 2024

14. 9. 2024
Društvo TOTI DCA Maribor
(Maribor, SLO)

Dogodek se odvija v okviru projekta NBW (No Border Words).

Az esemény a NBW (No Border Words) projekt keretében kerül megrendezésre.

Program
10. 8. 2024 // 2024. 8. 10.
Društvo TOTI DCA Maribor

10.30
Otvoritveni pozdrav // Megnyitó köszöntés
Dušan Hedl

11.00
Delavnica na temo pisanja članka na portalu KMCS //
Műhely a cikk publikálásáról a KMCS portálon
Vlasta Črčinovič Krofič

12.30
Kosilo in druženje // Ebéd és társalgás

13.30
Okrogla miza // Kerekasztal
Umetna inteligenca v založništvu // Mesterséges intelligencia a publikálásban

14.30
András Dér: SIBERIAN SUMMER // Dér András: Szibériai nyár
kratki film z avtorjevim komentarjem // rövidfilm a szerző kommentárjával

15.00
Dvojezična branja poezije in literature // Versek két nyelven
Bojan Sedmak (uvodni kantavtorski nastop),
Borut Gombač, Lev Detela, Dragica Križanič Müller,
Milan Jazbec, Andraž Babšek, Patricija Fašalek,
Nevenka Miklič Perne, Matej Krajnc, Tone Kuntner,
Marija Švajncer, Vlasta Črčinovič Krofič,
Milena Nemec – Mimi, Metka Oset, Nada Prijatelj,
Ana-Marija Pušnik, Manica Sancin Bunc,
Ksenija Šešerko, Manja Tement, Danica Zlatar,
Bojan Tomažič, Tinkara Roza Kosi, Jure Krajnc,
Željko Perović, Jože Kos Sine, Sara Špelec,
András Dér, Zoltán Krulik

17.00
Glasbeni nastop // Zenei előadás
Robinzon Kruzo
Pesnik Zoltán Krulik s spremljavo Jánosa Vázsonyija (saksofon) // Krulik Zoltán dalai a szerző előadásában Vázsonyi János közreműködésével (szaxofon)

* * *

Az Őri Alapítvány 1993 óta működik Magyarország határ menti térségében, az Őrségben. Fennállása

alatt számos, egymásra épülő, vagy egymást kiegészítő projektet hajtott végre a kultúra, a turizmus és a vidékfejlesztés területén.

NO BORDER WORDS

Deli: